Hosszúfalu

Hosszúfalu, Villa Longa, Langendorf, Satulung ma Négyfalu municípium része, 1950-ig község Brassótól 10 km-re délkeletre. A II. világháború kitörésekor 6237-en lakták, közülük 2782 magyar és 2715 román anyanyelvű. Kétségtelen, hogy a hétfalusi magyar oktatás fénykorát a Hosszúfaluban működő fafaragászati iskola jelentette, amely több híres szobrászt adott a nagyvilágnak, közülük is kiemelkedett Köllő Miklós és Istók János. De nem csak az iskola tette híressé Hosszúfalut: járásközpont volt, s megannyi más jellegzetessége is a csángó falvak elé helyezte.

*

*         *

Egy idő óta új eszmék ütötték fel fejüket, s teljes vallási megújulást hirdettek. Luther[1], az első reformátor tanaihoz igazodott egy brassói ifjú is, aki Johannes Aust (Anschnut) néven végezte el Bécsben a filozófiát, majd Johannes Holler Coronensis néven a Szépművészeti Akadémiát is. Felvett nevén, Johannes Honterus a Barcaság és Erdély nagy reformátora lett, de Luther az egész Magyarország apostolának nevezte.

Krakkóban, 1530-ban latin nyelv­tan köny­vet adott ki. Bázelben készült 1532-ben egyik leg­je­len­tő­sebb munkája: Erdély tér­képe és a csillagos ég térképe. 1533-ban hazatért Brassóba. Itt jelent meg 1543-ban iskolai rendtartása, amelyben mindenkinek a fel­a­da­tát megszabta a rektortól a diákokig. Leírta a tanmenetet is: retorika, ge­ográfia, versek tanulása, görög, latin, nyelvtan és zene a kiemelt tárgyai sok más mellett. Részletezte az iskola fegyelmét, de fontosnak tartotta az if­júság önkormányzatát is – a Melanchton összeállította nürnbergi rend­tartás szerint. Nyomdát szervezett, ahol főleg latin, görög és német köny­veket jelentetett meg. 1543-ban jelent meg a Reformatio Ecclesiae Coronensis ac Totius Bar­cen­sis Provinciae[2] című műve, amelynek hatására a szászok és a barcasági magyarok testületileg a lut­heri hitre tértek át. A könyvet Luther is áttanulmányozta, sőt má­so­dik kiadását Melanchton rendelte el, és látta el előszóval. 1544-ben Luther ajánlására Brassó első papjává (püspökévé) választották. Ebben a minőségében látogatta meg 1544-ben Hosszúfalut is, ahol már jól szervezett templomot és iskolát talált.

*

*         *

Hosszúfalu 1366-ban Huzyufalu (első írásos említés), 1456-ban Nagyfalu, 1500-ban Ho­zw­falw, 1514-ben Hosszufolw, 1551-ben Hoszw­falu, 1625-ben Hosszúfalu, de előfordul még Hwzyofalw, Hw­zywfalw, Hwsywfalw, Hossiufalw alakban is. Nevét ma sem hazudtolja meg, mintegy 5 km hosszan húzódik a barcasági hegyek alatt.

Annak ellenére, hogy a népszámlálásokkor csak kevesen vallják magukat annak, 10 000-nél is több fővel Garcsin az ország legnagyobb cigánynegyede.

1544-ben, Honterus látogatása idején, 73 család lakott Hosszúfaluban. A lelkésznek évi 10 aszpert fizettek családonként, ezenkívül gabonát és tűzifát is adtak. Az is­kolamesternek évi 4 aszpert, a papnak adott tűzifa harmadát és évente 3 kenyeret adtak.

Szeli József (1710–1782) hosszúfalusi e­vangélikus lelkész és kró­ni­kás így ír a ré­gi hosszú­falusi gótikus kápolnáról[3]:

„Ezen temp­lo­mocs­ka vagy ká­pol­na oly formán építtetett, a régi mód szerint, hogy idő múl­va, ha kí­ván­tat­nék, maradna Sanctuariumnak a­vagy Chorusnak és a két oldalai hosszában meg­bő­vít­tet­vén, így alkalmas templomocskává válnék. Valakik a hosszú­falusi templomot szor­galmatos megvizsgálják, e­szek­be veszik azt, hogy az nem egy, hanem 3 vagy ta­lán 4 íz­ben építtetett.”

A krónikában Szeli tovább fejtegeti a sekrestye építését, amelyet a ká­polnához utólag csatoltak, miután Hosszúfalu lakossága annyira megnőtt, hogy a templomot ki kellett bővíteni, és az ifjúságnak karzatot is kellett építeni. A sekrestye megléte egyértelműen bizonyítja, hogy a kápolna kibővítése a re­formáció előtt történt: „De hogy a hosszúfalusi templomra visszatérjünk, annak a ré­giségét mutatja a segrestye is. Mert ha a fundatio a reformatio után kezdődött volna, mi szűk­ség leszen vala segrestyét építeni a templomnak délfelől való oldalának napnyugati fa­rához; holott a reformatio, amely segrestyéket építve talált, azokat mint közdolgokat meg­tartotta, de ahol nem talált, nem is épített, mivel szükség reá nem volt. Ama bar­ca­sá­gi, sőt egész erdélyországi nagy evangélikus magister Honterus János brassai főpap és ins­pec­tor idejében, 1544-ik esztendőben, midőn a hétfalusi ecclesiák visitáltatnának, már ak­kor is Hosszúfaluban pap és mester találtatott, melyről írt boldog emlékezetű Har­nung Márton brassai főpap és inspector az ő Enchiridionában.”

De lássuk dióhéjban, milyen volt ennek a falunak a története, amelyben már ilyen korán iskola szerveződött.

Az 1421., 1432., 1438-as török dúlások után 1498-ban II. Ulászló király Hosszúfalut, a többi barcasági magyar falvakkal együtt, elzálogosította Brassónak. Ezt a tényt megerősíti II. Rákóczi György fejedelem 1651-ben kelt okirata is. 1658-ban törökök és tatárok dúlták végig a települést.

1712–1718-ban pestis szedte áldozatait, s a templom körüli temető mellett új temetőt kellett nyitni. A járvány 1756–57-ben is megismétlődött, ekkor több mint ötszáz életet oltott ki.

A gótikus kápolna helyére Bartos Márton lelkészsége alatt, 1780-ban építették meg az első templomot, az egyetlen épület, amely az 1795-ös tűzvésznek nem esett áldozatul (45,6196° É; 25,7046° K; 640 m). A népiskola 1837-ben kapott új épületet.

1848. december 14-én román felkelők fosztogattak a faluban, ekkor Szász György lelkészt egy öntött vaskályhán addig perzselték, amíg ki nem adta a lelkét.

Hosszúfalu-Felszegen, Fűrészmezőn, 1860-ban készült el az imaház és az iskola (45,6122° É; 25,7313° K; 673 m), 1887-ben pedig Fűrészmező önálló gyülekezet lett, és 1899-ben elkészült saját temploma is (45,6121° É; 25,7308° K; 676 m). Ekkor a lelkész Petőfi Sándor oldalági leszármazottja, a vallásos verselő Petrovics Pál volt.

Az alszegi templom új oltára 1890-ben készült el a Fafaragászati iskolában, 1891-ben pedig új orgonát állítottak fel.

1893-ban épült fel Hosszúfaluban a református templom (45,6174° É; 25,6975° K; 639 m) az 1873-ban szerveződött református egyházközség számára.

Az első világháborúban 133 hosszúfalusi férfi vesztette életét.

1923-ban új harangot vásárolt a gyülekezet.

1926-ban az alszegi temetőbe állították fel az 1848-as forradalom emlékművét, amelyet Csernátfalu főteréről menekítettek ide, miután a románok ledöntötték.

1936-ban Kocsis János új harangot adományozott az alszegi gyülekezetnek, de 1978-ban mindkét harangot újraöntették.

1953-ban Hosszúfaluba költözött a Brassóban 1936-ban létrejött Electroprecizia üzem (45,6150° É; 25,7246° K; 663 m), amely autóvillamossági felszereléseket és elektromos motorokat gyárt. Rohamos fejlődésének hátulütője, hogy a kommunista betelepítési politika hatására az 1960-as, 70-es években két lakónegyed épült Hosszúfaluban[4], s a Kárpátokon túlról idehozott munkások hatására teljesen felborult a község lakosságának nemzetiségi számaránya.

2002-ben épült fel a hosszúfalusi Boldog Apor Vilmos római katolikus templom (45,6206° É; 25,7088° K; 638 m).

Amennyire szép Hosszúfalu egyháztörténete, olyannyira szép iskolatörténete is.

A Honterus által meglátogatott iskolát tovább működtette a közösség, s a történelem folyamán 19 épületben folyt oktatás!

Az 1542-ben már működő iskola után 1799-ben történt újabb iskolaalapítás Alszegen, 1858-ban pedig Fűrészmezőn, majd 1871. november 6-án nyitotta meg kapuit a felső népiskola, amely 1872. november 1-től mint Hosszúfalusi m. kir. Műfaragászati Iskola működött tovább (45,6210° É; 25,7071° K; 673 m).

1895-ben az állami polgári fiúiskola, 1897-ben az állami polgári fiú- és leányiskola, 1899-ben a gazdasági, 1912-ben pedig az állami elemi iskola indult be a községben. 1919-ben Nikodémusz Károly megszervezte az evangélikus népiskolát, és ekkor jött létre a református iskola is. 1921-ben a Hosszúfalusi Báró Ambróczy Evangélikus Középiskola nyitotta meg kapuit. 1938-ban az evangélikus elemi iskola, 1949-ben az építészeti szakközépiskola, 1955-ben pedig az Elméleti Líceum indult be, amely 1969-ben bővült. Fűrészmezőn 1937–38-ban megépült az új egyházi iskola, 1940-től pedig ebben ez épületben működött a magyar iskola. 1978-ban Ipari Szaklíceum indult Hosszúfaluban.

A hosszúfalusi fafaragászati iskola megalakulásával Hét­falu ok­ta­tástörténetének e­gyik legfontosabb szakasza kez­dő­dött el. Az elemi is­ko­lákon kívül nagymértékben meg­ha­tá­roz­ta e vidék közművelődésének, ok­ta­tásának irányát, valamint i­pa­ri viszonyainak fejlődését.

1869-ben br. Eötvös József vallás és közoktatási mi­nisz­ter meglátogatta Hétfalut, és belátta, hogy a csángó népnek fel­sőfokú iskola kell. Ekkor br. Baronyi Benedek hétfalusi szár­ma­zású pesti bankár 12 000 forinttal járult az alaphoz. Az iskola „Műveltség–Szabadság” jel­mon­dat­tal 1871-ben megnyitotta kapuit. Az iskola hozzáértő tanárainak vezetésével itt ta­nultak olyan jeles személyiségek, mint Istók János, Köllő Mik­lós, Bartalis János, Tatrangi Pál András, Simon Péter, Mattis Teutsch János vagy a barcasági közélet szá­mos későbbi vezetője.

Az intézet fejlődését nagymértékben meg­ha­tá­roz­ta Kupcsay János (Berzevice, 1840. május 8. – Brassó, 1910. május 12.) 1972-es szaktanítói kinevezése. A mün­che­ni szobrászati akadémiát végzett tehetséges művész 1873. feb­ruár 27-én foglalta el állását, és megkezdte a rajz, mintázás és a fafaragászat oktatását. Kupcsay Münchenben eltöltött é­vei, az itt kialakult kapcsolatai végérvényesen meghatározták az iskola pályáját, hisz az iskola diákjai közül többen vá­lasz­tották a müncheni továbbtanulási lehetőséget.

1880. augusztus 30-án Trefort Ágoston vallás és köz­ok­ta­tási miniszter Hegedüs Lajos kandid. miniszteri tanácsos, Szent­iványi Gyula főispán és Koós Ferenc kir. tanfelügyelő kí­sé­retében meglátogatta az iskolát. Ekkor hangzottak el Trefort lelkesítő szavai: „Ennek a népnek élni kell, tehát ez az iskola állani fog!”, s alig egy hét múlva 6000 forintnyi támogatást küldött az is­ko­lának.

23 éves működése alatt az iskola számos erdélyi templom számára készített oltárokat, szó­szé­keket, de itt készült a Peleș kastély falburkolata és a Rudolf trónörökös nászünnepélyére szánt díszalbum-födelek is. Az itteni tanítás színvonalát jelzi, hogy az iskola munkatársai, diákjai magas kitüntetéseket kaptak az 1885. évi országos kiállításon, a millenniumi kiállításon 1896-ban, valamint az 1900-as párizsi világkiállításon is.

E kiváló működés eredményezte, hogy 1894-ben Brassóba költöztették, ahol 1910-től tanára lett a Párizsból hazatért Mattis Teutsch János (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.). Mind megannyi másnak, e rendkívüli iskolának is az I. világháború vetett véget.

Templom és iskola. Így teljesedett ki e Reményik Sándor-féle univerzum Hosszúfaluban, s ez a szimbiózis hosszú évekre meghatározta a barcasági magyarság sorsát.

Kovács Lehel István: Térben és időben… Barangolás a Barcaságon
Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság, Négyfalu, 2017.
ISBN 978-973-0-25878-3

_____________________________________________

[1] Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.).

[2] A brassói egyházközség és az egész Barcaság reformációja.

[3] A barcai magyarságnak rövid történeti rajza, 1763.

[4] A Precsizía (Electroprecizia) és a Ștefan cel Mare lakónegyedek.

Galéria

Tevékenységek

Programok

Szellemi örökség

Helyi termékek

Fafaragás

1970 novemberében születtem Négyfaluban. Családommal itt élek és dolgozok. Főfoglalkozásom a fafaragás.   ...

Olvass tovább
Tűzzománc ékszerek

2014-től foglalkozom tűzzománcozással, ékszereket készítek az erdélyi sodronyzománc technikával....

Olvass tovább
Ötvös termékek

Hagyományos csángó és szász népviselet kellékeit a kösöntyűt és a bogláros övet készítik az ötvős kézműves...

Olvass tovább

Javaslataink ha felénk jár útad

Georgea Nyaraló

Az természet ölében elhelyezkedő nyaraló télen kulcsosházként, nyáron panzióként működik. Nyári szezonban a sz...

Olvass tovább
Georgea Vendéglő

Hangulatos, csendes és színvonalas étkezési lehetőség biztosít, főleg a pizzát kedvelő vendégeknek....

Olvass tovább
Sí és hódeszka oktató

Gócza István "My mission is to spread the beauty of skiing and snowboarding true any ways possible. By teaching the skil...

Olvass tovább