
A hétfalusi szekeresség
A fakitermelés és földművelés mellett a csángók fő foglalkozása a fuvarozás volt, ők bonyolították le Brassó áruforgalmát.
Sűrű, fekete éjszaka ereszkedett a szorosok világára. A szekeresek megálltak tábort verni. Hosszú volt az út, sok az áru. Habár közel volt az otthon, a fáradtság nem engedte továbbhajtani őket. Hetek óta úton voltak. Sztambul, Saray, Kirklareli, Dereköy, Burgasz, Várna, Konstanca, Bukarest, Tergovistye, Hosszúmező[1], Törcsvár. A szekerekből kört formáztak a vám utáni tisztáson, s megbontották a kuóbort[2]. Szigorú rendben utaztak. Megvolt, hogy ki mikor főz, ki felel az ágyazásért, ki őrködik, ki vezeti a karavánt. Ebből éltek, messzi földön híresek voltak, s ha áthaladtak egy falun, az emberek összesúgtak: „Jönnek a hétfalusi csángók! Nem jó velük kikezdeni!” A hatalmas, felhőpárákat fúvó, kemény lovak, az igen míves szerszámok, az erős szekerek csodálkozást váltottak ki mindenkiben. A szokásrend jól működött, perceken belül égett a tűz, állt az üst, készült az étel. Még egy alvás, félnapi út, s hazaértek, ám már akkor fellélegeztek, amikor beléptek Erdélybe. Átrendezték a szekereket, elkészítették a fekhelyeket. Masszív hétfalusi fuvaros szekerek. Hat kemény ló kellett, hogy megbirkózzon velük. A kéttonnányi rakományt is elbíró szekeres szekér 4 m hosszú volt. A 12 fentüős[3] kerekek keményre voltak vasalva, a përse[4] nemkülönben. Az első tengelyre volt rögzítve a párna és ezen a derékszeg körül forgó fürgetüő[5]. A hátsó tengelyt az ágassal rögzített 3 m-es nyújtó kapcsolta a derékszeghez. Az ágas két végét a liéjha[6] kötötte össze. A tiézsoja[7] az első tengelyhez volt erősítve. A lovakat a kesefákhoz[8] fogták, ezeket pedig a farhiécre[9] akasztották. Ezen szoktak fellépni a szekérre, s a végeit a vas farhiécpálcával fogatták a tengelyvégekhez. A lajtorjákat[10] elől a lőcs támasztotta, hátul pedig a rokinca[11]. A szekér végéhez enyhén ívelt formájú, lánccal szabályozott dőlésű sorokját[12] erősítettek. A gyertyán- vagy mogyoróvesszőből font kóbort bükkfa abroncsok tartották.
A hazaért ember megbékélt szívével tértek nyugovóra a messziről jött hétfalusi szekeresek, s másnap, amikor a Nap még erőtlen sugarai elválasztották a hajnalt az éjtől, meghatódva szemlélték a föléjük magasztosan tornyosuló törcsvári kastélyt.
_____________________________________________
[1] Câmpulung.
[2] Kuóbor: a szekér fedele, ernyő fn [Eszk.].
[3] Fentüő: küllő fn [Eszk.].
[4] Përse: a kerékagy vasbélése fn [Eszk.].
[5] Fürgetüő: fergettyű, a kocsi első vánkosán fekvő négyszögletes fa, ez teszi lehetővé, hogy a szekér eleje fordulni tudjon fn [Eszk.].
[6] Liéjha: az ágas két végét összekapcsoló fa a nyújtófa alatt fn [Eszk.].
[7] Tiézsoja: rúd a járom és a szekér között fn [Eszk.].
[8] Kesefa: húzófa, hámfa, szekéralkatrész fn [Eszk.].
[9] Farhiéc: az a megvasalt keresztfa a szekér elején, amire a hámfákat akasztják fn [Eszk.].
[10] Lajtorja: a szekér oldaldeszkái, oldalai fn [Eszk.].
[11] Rokinca: rakonca, a kerék tengelyétől a szekér oldaláig érő függőleges fa rúd, mely a szekér oldalának magasítására és rögzítésére szolgál, segítve a rakodást fn [Eszk.].
[12] Sorokja: saroglya, szekéralkatrész fn [Eszk.].
Szellemi örökség
Színkavalkád a hámos rokolyától a szászos népviseletig, amelyet igazából a magyar reneszán...
Olvass továbbA mai csernátfalusi evangélikus egyház örökölte a régvolt Szent Mihály eklézsia kelyhé...
Olvass továbbA hímes tojás nem csak szép, beszédes is! A hétfalusi népművészet egyik ága az írott tojá...
Olvass továbbHétfaluban a fedeles kiskapuk egy sajátos típusa, a kettős ereszű fedeles túlköríves vagy ...
Olvass továbbA bútorfestés a bútorok díszítésének igen elterjedt módja. A bútorfestés kezdete, korai el...
Olvass továbbA hétfalusi borica archaikus férfi szakrális körtánc. Háromfaluban maradt fent, mind a mai nap...
Olvass továbbA Barcaságon általános kakasütés ma Apácán él tovább kakaslövés formájában. Húsvét va...
Olvass továbbBarcaújfalu a Barcaság legnagyobb fazekas központja volt egykor, ma alig marad mutatóba egy-két...
Olvass továbbFalu

Hosszúfalu, Villa Longa, Langendorf, Satulung ma Négyfalu municípium része, 1950-ig község Bra...
Olvass továbbHelyi termékek
1970 novemberében születtem Négyfaluban. Családommal itt élek és dolgozok. Főfoglalkozásom a...
Olvass tovább2014-től foglalkozom tűzzománcozással, ékszereket készítek az erdélyi sodronyzománc technik...
Olvass továbbHagyományos csángó és szász népviselet kellékeit a kösöntyűt és a bogláros övet készí...
Olvass továbbProgramok
Ha télen a Barcaságra látogatsz, csodálatos aktív kikapcsolódást nyújt az 50 km-es körzetbe...
Olvass továbbBarcaság szívében, a Keresztény-havas lábánál elhelyezkedő Brassó Pojána Románia legnagyo...
Olvass továbbA tél beállta és a hóréteg megvastagodása után több hónapon keresztül csodálatos téli ak...
Olvass tovább2019. június 22-én. Ez a rendezvény eltér a már hagyományossá vált kézműves vásároktól....
Olvass továbbTojásíró műhely minden korosztálynak. Délután 16 órai kezdettel, egész éjjelre kinyúló a...
Olvass továbbAz őszi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja, mely minden év szeptemberében kerül...
Olvass tovább