
Az apácai kakaslövés
A Barcaságon általános kakasütés ma Apácán él tovább kakaslövés formájában. Húsvét vasárnapján érdemes Apácára látogatni, hogy részeseivé váljunk egy élő hagyománynak.
Felhők nehezedtek a hegyekre. Sűrű, fekete fellegek. A pár napja zuhogó esőtől még a legkisebb domb teteje sem látszott. Az alig derengő hajnalt füst fogadta. Szürkén gomolyogva, elfojtva égett a falu. A Szőlőponk[1] alatt elmenni készülődtek a tatárok. Sokat nem zsákmányolhattak. Sem élő emberrel, állattal, de még kincsekkel sem találkozhattak. Mindenki elmenekült valahová féltett holmijával. Nemcsak az esőtől mogorván szedelőzködtek. Itt nem volt semmi, ideje továbbállni. Szedték a sátorfákat, cipelték a nehéz ládákat, szerszámozták a lovakat, s akkor – a sűrű fellegeket megtörő hajnalpír halvány sugarára – megszólalt a kakas. Hangja élesen hasította át a sötétséget újra és újra. A nádasból jött. Fegyverbe! – hangzott a parancs, s a rettent had megindult a sások közé. Amint közel értek, derengett csak fel a sötét köd homályából a nádas rejtekében megbúvó Feketevár[2]. Vad mészárlás és rablás követte a kakas árulását, s a falu lakosságából alig maradt hírmondó. Lassan csendesedett el a dúlás, s vonult el a roppant sereg Apáca alól. Tartósan szitáló eső mosta a kormos romokat, és a vár felett, a Hegyparagán, az életben maradtak villához kötözve végezték ki az áruló kakast.
A konfirmálás előtt álló fiúk minden évben, a farsang utáni héten hat legényt választanak ki maguk közül. Vezetőjük az első legény, a legmagasabb a cigánypap. A másik négy felügyelete alatt zajlik le a kakaslövés.
Hetente több próbát is tartanak a seregnek, a 6–12 éves vitézeknek, miközben az apák szövegkönyvvel a kezükben felügyelik a próbákat.
Húsvét vasárnapján, az istentisztelet után a gyerekek menete az első legény házától indul. A legények fekete nadrágba, piros mellénybe öltöznek, oldalukon kard, arcukon festett bajusz. A vitézek fekete mellényben és zöld kalapban masíroznak, vállukon nyílpuska. A menetet a fúvószenekar vezeti, mögöttük az abban az évben konfirmált, felnőtté avatott fiúk, fejük fölé emelve a festett, kakas-célpontos tábla. A lányok népviseletben vonulnak énekelve a falu főutcáján. A sereg lehajtott fővel tiszteleg a templom és az iskola előtt, majd szép időben a falu határába, a Hegyparagára, eső esetén pedig a kultúrházba vonulnak, ahol elkezdődik a szertartás.
A hat legény törvényt ül, kettő vádolja, egy védi az áruló kakast, a negyedik kimondja a halálos ítéletet, az ötödik búcsúztat, a cigánypap pedig rímekbe szedett éneklő gyászbeszédet mond. Ezután minden legény és vitéz nyílpuskával háromszor meglövi a kakast ábrázoló céltáblát. A kivégzés után nagy lakomát, este pedig bált csapnak.
Orbán Balázs nem írta le az apácai kakaslövés szokását, így valószínű ez még nem létezett a XIX. században, Hétfaluban viszont részletesen ecsetelte a kakasütést, és a barcasági szászoknál is igen elterjedt volt ez a szertartás. Az 1970-es évek elején Zsizsik Jenő iskolaigazgató kezdte feleleveníteni a szokást, így Seres András már élő hagyománykény írta le[3]. Az iskola előtti főhajtás Zsizsik Jenőnek is szól.
_____________________________________________
[1] Ponk: halom, hegyhát kiemelkedő dombja fn [Föld.]. Egykoron a falu a Szőlőponk helyén állt.
[2] A Feketehalmi várhoz hasonlóan az apácai várat is Feketevárnak hívták.
[3] Seres András: Barcasági magyar népköltészet és népszokások, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
Szellemi örökség
Színkavalkád a hámos rokolyától a szászos népviseletig, amelyet igazából a magyar reneszán...
Olvass továbbA fakitermelés és földművelés mellett a csángók fő foglalkozása a fuvarozás volt, ők bony...
Olvass továbbA mai csernátfalusi evangélikus egyház örökölte a régvolt Szent Mihály eklézsia kelyhé...
Olvass továbbA hímes tojás nem csak szép, beszédes is! A hétfalusi népművészet egyik ága az írott tojá...
Olvass továbbHétfaluban a fedeles kiskapuk egy sajátos típusa, a kettős ereszű fedeles túlköríves vagy ...
Olvass továbbA bútorfestés a bútorok díszítésének igen elterjedt módja. A bútorfestés kezdete, korai el...
Olvass továbbA hétfalusi borica archaikus férfi szakrális körtánc. Háromfaluban maradt fent, mind a mai nap...
Olvass továbbBarcaújfalu a Barcaság legnagyobb fazekas központja volt egykor, ma alig marad mutatóba egy-két...
Olvass továbbFalu

Apáca, Villa Monachalis, Geist, Gist, Apaţa. Falu Brassótól 35 km-re északra, a Persányi-hegy...
Olvass továbbHelyi termékek
Programok
Ha télen a Barcaságra látogatsz, csodálatos aktív kikapcsolódást nyújt az 50 km-es körzetbe...
Olvass továbbBarcaság szívében, a Keresztény-havas lábánál elhelyezkedő Brassó Pojána Románia legnagyo...
Olvass továbbA Barcaságon általános kakasütés ma Apácán él tovább kakaslövés formájában. Húsvét va...
Olvass továbbÉrdemes felkeresni Apácát a farsangtemetéskor és részese lenni egy élő hagyománynak....
Olvass tovább